2016.07.24. 00:53, Limonadee
Muci!
Belefutottam a minap egy történetbe. Az volt a lényege, hogy a lelki társadnak nem kell veled leélnie az életét, elég, ha csak megtanit téged dolgokra. Úgy érzem, hogy ha most valami miatt soha többé nem látnánk egymást, már eleget tettél ennek a feladatnak. Én nem tudom, hogy téged felkaroltalak-e vagy sem, te viszont annyi mindent tanítottál és mutattál meg nekem, hogy egy életre hálás vagyok ezért. Ezzel persze nem azt szeretném mondani, hogy azt szeretném, ha külön mennénk, egyszerűen csak megtetted értem azt, amire képes voltál és ezért nagyon hálás vagyok neked.
A másik dolog, amire rájöttem mostanság, az utóbbi pár napban, hogy borzasztóan önző voltam, ugyanakkor arra is, hogy hogyan ne csináljam tovább azt, amit eddig. Lehetnék továbbra is önző és mondhatnám azt, hogy amiért nem úgy van mindig minden, ahogy én képzelem, ezért szakítsunk, de már elértem azt a szintet, hogy nem feltétlenül szeretném hogy minden ugyan úgy legyen, ahogy azt én szeretném.
Nagyon sok felől találkoztam mostanság - igazából az utóbbi egy-másfél hónapban -, hogy ha nem szeretsz valakit feltétel nélkül, akkor nem is szereted igazán. Igen, ahhoz hogy leessen, másfél hónap kellett. De legalább most már valóban azt érzem, hogy szeretlek. Igazán. És nem csak olyan felszínesen, mint eddig.
Tudod, sokat bőgtem ok nélkül, most viszont... Tudod, az a megkönnyebbült könnyezés, amikor boldog vagy, hogy végre úgy adhatod át a lelkedet a másiknak, ahogy szeretnéd, és nem csak azt a valakit, aki te is lehetnél, de nem az vagy. Nem fogok hazudni, továbbra is tartom azt, hogy ha te továbbra is azt teszed, ami nagyon nem TE vagy, akkor nem fog változni a jelenlegi helyzet.
Mindent megteszek érted. Eddig nem tettem, de ezentúl még inkább a tiéd lesz a szívem. Annyira klisés ez, és annyira nem szeretem az ilyeneket, de nem tudom most nem elmondani neked ezt. Annyira boldog vagyok, hogy végre rájöttem arra, hogy nem kell feltétlen velem boldognak lenned... Tudod, volt a Mielőtt megismertelek. Egészen mostanáig nem értettem, hogy Lou hogy tud boldogan élni, hogy hagyhatta ott csak úgy Will. Most viszont úgy gondolom, hogy Will mindent megadott Lounak. megtanította a legfontosabb dologra az életben, és igenis lehet folytatni az életét még igy is. Ne értsd ezt most félre, kérlek. Egyszerűen csak úgy gondolom, a mi kapcsolatunkra levetítve, hogy nem kell feltétlen velem töltened az idődet. Ha tudom, hogy szeretsz, az már nekem bőven elég. Azt viszont tudni szeretném.
Nem tudom, hogy mi lesz. Talán minden marad úgy, ahogy most van. De tudod mit? Már az sem fontos, mert tudom, hogy szeretlek, tudom, hogy bármit teszel is ellenem, ugyan úgy te leszel nekem a legfontosabb. Azt hiszem, sikerült végre visszatérnem ahhoz a Limonadeehoz, akit szerettél. Nem szeretném, hogy negatív dolgok legyenek az életemben. Az önzőség pedig életem egyik legrosszabb döntése volt. Nem volt ugyan választási lehetőségem, mert el sem gondolkoztam azon, hogy mi lenne, ha nem lennék az. Egyszerűen csak jött, én pedig hagytam, hogy eluralkodjon rajtam ez az egész.
Továbbra sem fogok mindenért felelősséget vállalni, mert attól még, hogy sikerült bizonyos dolgokra rájönnöm, még nem vagyok hülye, és tudom, hogy ketten kellettünk ahhoz, hogy ott tartsunk, ahol tartottunk. Nem fogom neked megmondani, hogy mit tegyél, mert nekem sem tette meg senki. Vannak dolgok, amikre ha magadtól nem jössz rá, akkor igazából olyan mindegy is, hogy mi lesz. Remélem, hogy te is megértesz majd egyszer engem.
Nem tudom, mennyi ideje ülök már itt, és gondolkozom azon, hogy egyáltalán elküldjem-e ezt a bejegyzést. Neked szánom. Nem fair, hogy te nem látod ezeket. De félek, hogy mit fogsz gondolni rólam. Te vagy a mindenem, veled vagyok a legőszintébb, ezeket viszont még előtted sem merem elvállalni. Félek, hogy megutálsz. Picit még úgy érzem, nem vagyok biztos benned. Sőt, igazából eléggé. Nagyon... megtörtem, tudod, mikor kiderült pár dolog és az óta azon igyekszem, hogy elérhessem megint azt, hogy ugyan úgy megbízom benned, mint tavaly ilyenkor. Haladok az úton, de nem tudom. Bátor akarok lenni. Végre, egyszer, és elküldeni neked ezt az egészet.
Szia!
Ez nagyon szép volt...
Üdv, Latteccino
latteccino.hu